36
0
Igen, ezek azok a „híres” hologramos Jordan lapok, amik szinte minden, ’90-es évekbeli gyerekmappában megtalálhatóak voltak… Ezekről beszélgessünk kicsit, de előtte egy kis körítés.
Emlékszem, amikor a spórolt pénzemmel a zsebemben, rohantam a sarki trafikba, egy-egy Collector’s Choice csomagot venni. Nem tudom ki figyelte a csomagoláson lévő feliratokat. Én biztosan nem. Úgy téptem fel a tasakokat a bennük lévő lapokért, mint az éhes Peter Griffin a hűtőajtót, az éjszakai portyáján…
Hónapokkal, vagy talán évekkel később szembesültem vele, hogy a lapok hátulján a szöveggel valami nem stimmel. Ezt is egy alap kártya hátulján szúrtam ki, amikor a magassági adatokat néztem egy Jordan lap hátulján… Mert hát a címben említett Jordan’s Journal még ott is cselesen van megoldva. Most mindenki vegye elő, már akinek van ilyen a gyűjteményében, a képen látható CC lapját, és fordítsa meg, hogy kiderüljön, milyen nyelvű is az az eddig amerikainak hitt lap. A kép segítséget nyújt hozzá…
Öt nyelven volt elérhető például ez a lap. Angol, német, olasz, spanyol, francia és japán. A japán nálunk nagyon ritka.
Miért is léteznek ezek a nyelvi változatok?
Az Upper Deck ezzel a Collector’s Choice nevű „csalitermékkel” kívánt kedveskedni az európai és ázsiai gyűjtőknek, és ezáltal kezdte becsalni őket a kártyagyűjtők közé. 1994-95-től volt kiadása ennek a termékcsoportnak, és már akkor több nyelvi mutációval léptek piacra, hat félével. A kialakulása az érdekes, mert ezt egy gyűjtői csoport, egyfajta start-up vállalkozásként indította útjára, melynek a célja, hogy közelebb hozza a gyűjtőket a kedvelt sportjukhoz, az olcsóságán, és a játékosságán keresztül.
Aki ismeri a terméket tudja, hogy mindig volt benne valamilyen játék elrejtett kedvesség, matrica, trivia, találd meg, stb. Ilyen kis játék volt, hogy minden lapot össze-vissza forgatva raktak egymás után, ez is ellent ment a piaci normákkal. Erre az ötletre az Upper Deck lecsapott, és mögé állt. Ha jól tudom, akkor több olyan kiadványa nem is volt a kiadónak amiben nyelvi mutációk lennének. Amolyan olcsó, bárki számára megfizethető termék lett ez, ami megismertette a kártyakultúrát és az Upper Deck nevű céget az Amerikán kívül élő emberekkel. Szerény véleményem, hogy pont ez a csalitermék kategória hiányzik most a kosárkártya piacról.
Érdekesnek találod az anyagot? Akkor ne felejts el ajánlani minket azoknak, akik a kártya hobbiban érdekeltek, de még nem tudnak mindent. A like-ok, osztogatások, vélemények és a felületeink követése minimális erőfeszítés neked, nekünk viszont jó visszajelzés. Köszönjük!
Nyelvi mutáció használatát a 2002-03 Topps Chrome is kipróbálta, itt ezeket a normál csomagból lehetett kihúzni, és a Amerikán kívül született ROOKIE lapoknál adtak ki – az angol nyelvű mellett – az adott játékos anyanyelvével ellátott lapokat. Bár népszerű volt, és sokakat bevonzott a hobbiba, valamiért a kiadók nem erőltették ezt a vonalat, valószínűleg a hibázási lehetőségek miatt.
Jordan’s Journal.
Ennyi felvezetés után, beszéljünk végre a meghirdetett témáról. Azokról a lapokról, amiket szinte minden régről előkerült mappában fel-fel bukkannak, mint „különlegesnek” tartott lapok. Bár a többség nem tudja, hogy miként lehet megállapítani, hogy melyik kiadás a kezünkben tartott lap. Pedig koránt sem annyira különleges mint gondolnánk, csak hát a hologramos előlap megtévesztő. Annak ellenére írom ezt, hogy szinte semmilyen előtörténetet nem találtam erről a lapról.
A Beckett évkönyve szerint ezt a lapot nem lehetett húzni a csomagokból, említést sem tesznek róla az 1996-97 Collector’s Choice címszó alatt. Pedig igenis csomagból lehetett kihúzni, a képen is láthatjátok ahogy éppen kibontanak egyet. Csak és kizárólag a nemzetközi csomagokban volt található és 1:5 volt az előfordulási aránya, ennek a hat darabos inzert szettnek. Mivel kis hazánkban mindenhonnan hoztak dobozokat, azért a német a spanyol és az olasz nyelvű volt a jellemző, így nem csoda, hogy sok ilyen inzert került a vásárlók kezébe. Mondjuk az angol nyelvű verziót így nem tudom melyik csomagokból lehetett kihúzni, de ez már valószínűleg így is marad.
Most jön azonban a csavar. Ezt sokan nem tudják a mai napig, hogy a lapok elején semmi különbség sincs. Ez esetben is a lapok hátulja tud információval szolgálni a számunkra, és ez szinte az összes CC lap esetében irányadó tud lenni. A hátulja viszont tényleg meghatározó. Igen, fordítsd meg a lapodat és mondom.
Nem, nem az apró betűs résznél, mert ott még ekkor minden lapon „Printed in the USA. Corp.” szerepelt. Sokkal szemet szúróbb helyen találod a megoldást. Felkészültél? Akkor mutatom. Az érdekessége, hogy ebből már Japán verzió is van, az alapsor lapjaiból is elő-elő kerül egy-egy példány, de ritka, mint a fehér holló. Már feljebb is írtam, hogy vajon az angol nyelvűt miből lehetett húzni (KIEGÉSZÍTÉS: az angol piacra kiadott európai csomagokból), hiszen az amerikai kiadásban nem volt benne.
Szóval minden lapon rajta van az eredeti angol szöveg. A második szövegrészből pedig megállapítható, hogy melyik nyelvű kiadáshoz tartozik. Hiszen az az angol szöveg fordítását tartalmazza az adott 5 nyelv (spanyol, német, japán, olasz, francia) valamelyikével. Mint látható az angol nyelvűn szét is van húzva a szöveg sortávolsága.
Ezek után mondanám, hogy nekem hosszas gyűjtögetés után sikerült majdnem befejeznem ezt a sort. Egy darab japán hiányzik a 36 lapból. FRISSÍTÉS: 2024 márciusában végre befejeztem. Hat lapos sor, hat nyelvi mutációban. Most tudom, ha neked megvan a hat lap, és nem figyelted a nyelveket, akkor előfordulhat, sőt nagy rá az esély, hogy nem egy nyelvből szedted össze a hat lapot. Csüggedni nem kell, mert nem vagy egyedül szerintem. Megmutatom videón az én gyűjteményem.
#TheCollectorsBest #TasnádiDávid
