25
0
Köszönöm a pozitív visszajelzéseket. Most folytatom az előző héten megkezdett “Hogyan készült?” anyagot. Aki esetleg nem olvasta az első részt, az itt ezen a linken megteheti.
Addig jutottunk el, hogy digitális formában már létezik a kártya. Egy kis kitérő, manapság egyre divatosabb a digitális kártyák piaca. A klasszikus gyűjtők többnyire nem szeretik, de már annak is lassan épül ki a piaca. Nem ritka az e-bay-en a digitális kártya eladása sem. Nekem ez annyira kézzel foghatatlan, hogy én nem szeretem, de a gyártók hozzáállása is érthető, hiszen költségek szempontjából sokkal kedvezőbb a digitális kártyák kiadása. Viszont a kis kitérő után vegyük fel a fonalat újra.
A digitális anyag már elkészült (sokan többször ellenőrizték), és az FTP szerveren landolt a nyomdában. Innen következik a gyártási folyamat (ahol fizikálisan is megvalósul az adott kártya), mely látványosabb és lényegesen gyorsabb mint az előzmények, ráadásul a munkafolyamatok nagy része, szinte egy helyszínen zajlik.
– nyomás, többnyire ofszet gépen, amihez a nyomólemezeket előzetesen elkészítik (ezek a jól ismert printing plate lapok) átlagosan C-M-Y-K, tehát a négy nyomdai alapszín használatával, szépen sorban, egymás után. Vannak olyanok, amikor 5. színként valamilyen direkt színt használnak, vagy valamilyen fólia bevonat kerül rá még pluszban, ezek mind a 4 szín nyomása után valósulnak meg…
– vágás első kör ekkor még több réteget kezelnek külön, úgymond stancolásokat végeznek, ezek a belső vágások (a kártyákon lévő “ablakok”)
– kézi patch elhelyezés, ehhez két filmet is találtam a panini anyagaiból, amin elég jól látható a folyamat ezen része… Nagyjából mindkettőben ugyanaz a folyamat van végigkísérve, de talán érdekes mindkettőt
– illesztés/ragasztás/fixálás
– vágás (ekkor már egy nagyjából elkészólt laptól beszélünk, sőt amin nem lesz aláírás, annak már itt a vége, megy a kevezésbe…) – itt is van egy ellenőrző kör.
– aláírattatás, vagy aláírt matricák felragasztása
– szelektálás, ellenőrzés
– keverés (randomizálás) – különböző fakkokba/tartókba helyezik a lapokat, melyeket egy gép a beállításoknak megfelelően random módon adagol, és csomagol be.
– csomagolás / dobozolás
Terjesztés, nagykereskedelmi bázisok, és kiskereskedelmi egységek kiszolgálása. Ekkor már elérhet a gyűjtői közösséghez. Bontás, egyéni vagy csoportos, ezeket ismeritek, nálunk is több felületen elérhető a csoportos bontás. Ami nem kerül bontásból gyűjteménybe (ez a több), annak irány a másodlagos piac, esetenként a bevizsgáló cég, aztán előbb utóbb a célállomás egy gyűjtemény.
Ugye, hogy sokkal összetettebb a folyamat, mint amit az elején feltételeztél? Érdekes lenne hogy az élete során egy kártya hányszor utazza körbe a földet. Számtalan ember munkája kell ahhoz, hogy egy-egy lap a gyűjteményedbe kerülhessen. És az összes folyamat pénzbe kerül. Persze lehet kérdezni, hogy mi kerül ennyibe, de tessék, most két részben. Persze vannak folyamatok, amik a gyártási folyamattal párhuzamosan, de attól függetlenül megy. Ilyen például a marketing tevékenység (ami a termék reklámozására és a piac teljes felkészítésére fókuszál)…
Facebook: https://www.facebook.com/TheCollectorsBest
Instagram: https://www.instagram.com/thecollectorsbest/
YouTube: The Collectors Best YT
Twitter: The Collectors Best
e-mail: thecollectorsbest@gmail.com
